Tömegközlekedjünk

2013. jún. 21-én Budapest, Keleti pu.-ról utaztam Sopronba. Menetjegyemet a modern technika vívmányait kihasználva pár nappal előbb interneten megvettem. Az utazás napján a pályaudvaron kinyomtattam a menetjegyet, eddig minden sima ügy. A kálvária itt kezdődött. A vonat indulási ideje 10 óra 10 perc, vonat sehol, információs táblán semmi, peronon összegyűlve az ideges, forróságtól megviselt már több órája utazó utasok, egyre türelmetlenebbül próbáljuk kideríteni a késés okát. Egyik utastárs el az információra, ahol közli a hölgy, hogy a vonat 10.38-kor indul, nem IC, sebes vonat lesz, helyjegy, klíma nélkül, és valószínű, hogy Tatabányától Győrig autóbusszal kell utazni, majd Győrben visszaszállni a vonatra. A 10.38-as idő helyett 11.25-kor indult el a vonat. A kalauz semmilyen tájékoztatást nem adott. Sopronba 15.30-kor érkezetünk, fáradtan, izzadtan, csalódottan. A máskor 2 óra 30 perces utazásból így lett 4 óra.

Kérdéseim:

Miért nem volt sehol a tájékoztató tábla, hangos bemondó, személyzet pontos tájékoztatása?

Az internetes felület miért nem tiltja le a hely/pótjegy vásárlást, amikor a valóságban nem lehet igénybe venni? Visszafelé ugyanezen a tortúrán fogok átesni, mert még mindig nem állt helyre a vonat közlekedés. Nem fogom tudni visszakapni a helyjegy, a gyorsvonat illetve a személyvonat ára közti különbözete, mert interneten vásároltam, de a kalauz nem tudott igazolást adni, így szóba sem áll velem senki.

A tanulságok: Soha többet nem vásárolok interneten jegyet.

Visszafogok állni a buszos utazásra, mert ott legalább van választási lehetőségem, hogy szeretnék-e forró, huzatos, csattogó járművön utazni, vagy sem.

A MÁV internetes felületén semmilyen tájékoztatás nincs fenn. Azt hiszem nem csak mondani, hanem kell is azért tenni, hogy az utasok visszaszokjanak a vonatra. A MÁV ezen a napon nagyon megdolgozott érte!

Tisztelt tömegközlekedjünk blog!

Olvasom rendszeresen a híreiteket, csak egy levélhez szeretnék hozzászólni, amit épp most olvastam. (nevemet nem szeretném publikussá tenni)

Csak annyit fűznék hozzá, hogy igen, minden esetben mindenki számolja meg a visszakapott pénzt, és a jegyét is nézze meg!
Nagy forgalmú állomáson mikor a pénztáros 15 percen belül a negyvenedik jegyet nyomtatja, nem feltétlenül ellenőrzi azt amit kiadott. (itt jegyezném meg hogy megszűnt a menettérti jegy (retúr) 100 km alatt, tehát kap az utas egy jegyet oda és egyet vissza) Mivel az útirány alap esetben a gépen automatikusan azaz induló állomás ahol éppen a pénztáros dolgozik, az utas megmondja hová kéri, és ha kér vissza is, akkor kettő gomb megnyomásával a pénztáros megfordítja az útvonalat, tehát vissza felé is kap egy jegyet.

Sajnos előfordul hogy nem nyomja meg elég erősen a vissza fordító gombot, és kinyomtatja ugyan úgy, oda kétszer. A másik amikor az utas nem egyértelműen mondja hogy vissza is kéri a jegyet! Többször hallottam ezeket a mondatokat: "- Kettőt kérek Budapestre és vissza!-" na ez egy pénztárosnak azt jelenti hogy kettő fő utazik oda és vissza. Annak az utasnak viszont (mivel nincs 100 km alatt retúr) azt jelentette hogy az egyiket oda a másikat vissza EGY főre!

Legtöbb esetben ha nem a megfelelő jegyet kapja az utas akkor normálisan szól, és nincs probléma javítjuk a dolgot! Akkor adódik a legtöbb gond, amikor azt hiszi az utas (tisztelet a kivételnek) hogy a pénztáros felelős a vonatkésért, meg azért hogy éppen többen állnak a sorban mint átlagosan szoktak és miért kapja a fizetését ha nem tudja a munkáját elvégezni, mert még egy jegyet sem tud rendesen kiadni.

Sajnos minden ember hibázik, de ha nekem a boltban véletlenül egy kenyér helyett kettőt ütnek be nem kezdek anyázni, mert tévedni emberi dolog! Szomorú vagyok amiatt hogy az emberek nem figyelnek egymásra, egyre többen lenézik a "magasabb pozícióban lévők", a náluk "alacsonyabb" munkakörben dolgozókat... (személyes tapasztalat).

Köszönöm, hogy elolvastátok, további sok sikert!
Szép napot, Sziasztok!

BKK közleménye:

Az összeütközés elkerülése érdekében vészfékezésre kényszerült a buszvezető

A baleset tanulságait, a hasonló esetek forgalomtechnikai módosításokkal történő elkerülésének lehetőségeit vizsgáljuk. Egyben kérjük az eset szemtanúit, hogy jelentkezzenek, mivel a baleset bekövetkezésében a személygépkocsi vezetőjének szerepét vizsgálni kell.

2013. június 18-án este fél hét után a fővárosban az V. kerület Kossuth Lajos utca – Városház utca kereszteződésénél, a megállóhelyről a budai végállomás felé induló, egyik 7E jelzésű autóbusz előtt közvetlenül a Városház utcába kanyarodott egy addig vele párhuzamosan közlekedő személygépkocsi. Az autóbusz vezetője az összeütközés elkerülése érdekében vészfékezésre kényszerült. A vészfékezés következtében az autóbuszon tartózkodó személyek közül nyolc utasunk könnyebben, jellemzően az elesésből származó sérüléseket szenvedett. A személyautó elhagyta a helyszínt.

A Budapesti Közlekedési Központ teljes körű vizsgálatot rendelt el. A figyelmetlen, sok esetben a KRESZ szabályait figyelmen kívül hagyó autósokkal és gyalogosokkal történő ütközések sok esetben a tömegközlekedési járművek több éves tapasztalattal rendelkező gépjárművezetők józanságának, türelmének és figyelmének köszönhetően kerülhetők el, azonban ilyen helyzetben vészfékezések történhetnek. Az utasoknak minden körülmények között – akár álló akár ülő helyzetben – folyamatosan, stabilan szükséges kapaszkodniuk a busz belső terében, hiszen egy figyelmetlen autós miatt vészfékezés bármikor előfordulhat. A BKK és a buszokat üzemeltető VT-Transman sajnálja a történteket, és ezúton kéri az utazóközönség közreműködését abban, hogy figyelmesen, az alapvető utazási feltételeket felelősséggel szem előtt tartva utazzanak a tömegközlekedési eszközökön a hasonló esetek elkerülése végett, és az utazók minden helyzetben és körülmények között adják át az ülőhelyüket a kismamáknak, valamint idős utasoknak, akik egy ilyen helyzetben védettebben utazhatnak ülve.

A BKK kéri az eset szemtanúit, hogy jelentkezzenek, mivel a baleset bekövetkezésében felelős személygépkocsi vezetőjének szerepét vizsgálni kell. Köszönjük közreműködésüket!

Budapest, 2013. június 19.

Budapesti Közlekedési Központ

VT-Transman közleménye:

A baleset elkerülése érdekében fékezett intenzíven az autóbusz vezetője

Többen megsérültek kedden este a 7E jelzésű buszon, amikor a Ferenciek terénél lévő megállóból szabályosan induló csuklós busz elé hirtelen bevágott egy zöld színű személygépkocsi.

A járművezető elmondása szerint, 18:32-kor a megállóból kiindulva, a buszsávban pár méter megtétele után, a másik sávból vágott be elé a személygépjármű. Az autóbusz vezetője a baleset megelőzése érdekében intenzív fékezést hajtott végre, így ütközés nem történt, de a buszon utazók közül sokan egyensúlyukat vesztették és elestek. A kiérkező mentősöknek 3 személy jelezte, hogy sérülést szenvedett, őket kórházba szállították. A baleset helyszínére a BKK helyszínelői is azonnal a kimentek és a sérült utasok adatait felvették. A jelenlegi információk szerint a mai napon még több ember fordult orvoshoz, ugyanis csak később, a helyszínt elhagyva észlelték, hogy sérüléseket szenvedtek.

A busz biztonsági kameráinak felvételein jól látszódik, hogy a személyautó vezetője irányjelzőt nem használt, és sebességcsökkentés nélkül tovább hajtott. A vizsgálatok azt mutatják, az autóbusz vezetője jól mérte föl a helyzetet és helyesen döntött az intenzív fékezés mellett, hiszen egy ütközés több és komolyabb sebesülést okozhatott volna. A kamerafelvételek, amelyeken jól látható a személygépkocsi rendszáma, átadásra kerültek a BRFK-nak, akik megindíthatják az eljárást a cserbenhagyó ellen.

Az autóbuszt üzemeltető VT-Transman Kft. sajnálatát fejezi ki az esettel kapcsolatban, a sérülést szenvedett utasoknak pedig mihamarabbi felépülést kíván!

Budapest, 2013. június 19.

VT-Transman Kft.

Sziasztok!

Budapest–Keleti pályaudvar és Hatvan között közlekedő vonattal utazok nap mint nap. Szerencsésen pár éve bevezették ezen a vonalon az új „piros” vonatokat. Megdicsérem a MÁV-ot a jegyemért ez a színvonal amit az új típusok képviselnek kiváló. Kevésbé dicséretes az a késési morál, ami ezen a szakaszon tapasztalható.

Alapesetben már azt sem értem, hogy miért fordulhat az elő, hogy a végállomásokról induló járatok késéssel indulnak. Leggyakoribb, hogy a Keletiből induló vonat 5 perc késéssel indul. Hogy kezdhetik késéssel már az elején? Valami nem stimmel a pályaudvaron, amit még mindig nem sikerült felfedniük és orvosolniuk.

Tendencia vélhető felfedezni, ugyanis van, hogy eltelik 1 hónap mindenfajta késés nélkül, de aztán két hétig minden alkalommal késik (legalábbis amikor én közlekedek). Megértem, hogyha az időjárás miatt történik a csúszás, de egy teljesen átlagos napon (időjárás tekintetében) nem tudom hova tenni a dolgot. Véletlenek összegzéséből adódhat?

Egy másik elképzelésem szerint, ami alól kivételt képez az indulás, magában a késés azért jön össze, mert a MÁV rosszul határozza meg a menetidőt. Nem lenne meglepő, hogyha így lenne, mivel Budapesten belül a vonat közel sem közlekedik azzal a sebességgel amivel közlekedhetne (gondolom a pálya állapota miatt). A késések általában nem nagyok, 5-10 perc szokott lenni, de mint előbb említettem periodikusan ismétlődően előjön, valami oka biztosan van.

A legrosszabb az egészben, hogy hektikusan változik, így alkalmazkodni sem lehet hozzá. Legyen mindig 10 perc a késés, így számolhatok vele, de az összevisszaság nem nyerő.

Szintén idetartozik, hogy a Gödöllői hév és a vonatközlekedést miért nem lehet összehozni? A hévvel érkezők mindig lekésik a vonatot, fordítva valamivel jobb a helyzet. Optimalizálással sok időt megspórolhatnának az utasoknak, és szerintem ez plusz kellemetlenséget sem okozna.

Teri

Tisztelt Blogszerkesztő!

A Kápolna utcát érintő blogbejegyzéssel kapcsolatban a Budapesti Közlekedési Központ az alábbi tájékoztatást adja.

Az 1994 őszén megszüntetett 36-os villamos pályájára az esetleges jövőbeni igények miatt a villamospálya tulajdonosa és üzemeltetője, a BKV nem kért bontási engedélyt. A pálya fenntartását – a balesetveszélyes helyeket szem előtt tartva – a költségminimumra törekedve igyekezett ellátni, ezért csak kisebb javítások fordultak elő a rendszeres villamosközlekedés leállítása óta. A Kápolna utcában lévő pályaszakaszt a BKV rendkívüli helyzetekben 2003-ig használta villamosok félreállítására, fordítására. A Kápolna utca a 3-as villamosvonal felújítása során a közeljövőben újra szerepet kap majd a villamosközlekedésben. A Kőrösi Csoma Sándor úti pályafelújítás idejére a 28-as villamosok végállomása a Kápolna utcában lesz, ahol a 3-as vonal rekonstrukciója keretében beépül egy új visszafogó váltó a Martinovics tér és a Kőrösi Csoma Sándor út közötti szakaszon. Ez a szakasz szolgál majd később operatív esetekben a szerelvények félreállítására, fordítására.

A Martinovics tér és a Kápolna tér közti nagykockaköves vágányzóna a Kápolna utca jövő évben esedékes felújítása keretében a Thököly úthoz hasonlóan aszfaltburkolatot kap, ezáltal megszűnik majd az út rendezetlen állapota.

A 95-ös járaton továbbra is az Ikarus 412-es és 260-as típusú autóbuszokat tervezzük üzemeltetni. Ennek oka az, hogy a budai vonalak többségén álltak forgalomba a BKV használtan beszerzett Mercedes Citaro és Volvo típusú nagy teljesítményű, alacsonypadlós buszai, amelyek a hegyvidéki járatokon is megfelelően tudnak közlekedni. Az autóbuszok forgalomba állításával részben magaspadlós, részben Ikarus 412 típusú alacsonypadlós járművek kerültek kiváltásra, utóbbiak az új Citaro 2 típusú járművek egy részével a pesti kerületekben növelik az akadálymentes szolgáltatási részarányt.

Ugyanakkor örömmel tájékoztatjuk, hogy 95-ös buszon már június hónaptól kezdődően növeljük az alacsonypadlós járművek (Ikarus 412 típus) arányát. Jelenleg hétköznapokon a menetrendi kilométerben mért teljesítménynek 39,7%-át alacsonypadlós járművek nyújtják ezen a vonalon, ám június 1-től ez az arány 54,3%-ra növekszik majd. Ezen arányok megfelelnek a város többi vonalán alkalmazott értékeknek.

Üdvözlettel:

Budapesti Közlekedési Központ
Sajtókommunikációs Iroda